A tanulók félévi és év végi érdemjegyeinek lezárását egyértelművé, a tanulók számára követhetővé kívánjuk tenni, ezért a pedagógiai programunkban és a vizsgaszabályzatunkban rögzített elvek alapján határozzuk meg az intézmény értékelési szabályzatát.
A szabályzat kiterjed az intézmény általános iskolájára és a gimnáziumra. Az általános iskola 1-2. évfolyamának – a szöveges értékelés és a korosztály miatt – a közös elveken alapuló, de részleteiben más értékelési szabályzata van.

1. Az értékelés alapelvei
Az értékelés felelősségteljes pedagógiai munka. Fegyelmezett tervezést igényel. Célját akkor éri el, ha egyértelműen fogalmazzuk meg a követelményeket mind a tanulók, mind a szülők számára.
Akkor van jogunk mérni, ha a tananyagot érthető módon dolgozzuk fel; ha a tanuló világosan látja feladatait, tisztában van azzal, mit fogunk számon kérni; ha ösztönző pedagógiai magatartást tanúsítunk.
Egyértelműen közölnünk kell az értékelés általunk alkalmazott módszereit. Ha munkánk ezen a téren is folyamatos, tervezett és rendszeres, akkor segítheti a tanulókkal és szüleikkel való kapcsolatunk hatékonyságát, a nevelői hatás pozitív érvényesülését.
Odafigyelünk a lemaradókra, a hiányosságokat elfogadható szinten pótoltatjuk. Kiemelten segítjük tehetséges tanulóinkat (egyénre szabott feladatok, külön foglalkozás, versenyeztetés, pályázatok íratása, önképzőkörök).
Az értékelés a pedagógiai munka nehéz területe, hiszen hitelesnek, igazságosnak, következetesnek kell lennünk. Célunk az elismerő, buzdító értékelés, hiszen az elmarasztaló, szidalmazó hangnem kevésbé ösztönző. Az értékelés feleljen meg az életkori sajátosságoknak, a tantárgy jellegének.

2. Az értékelés célja
Az értékelés során a tanuló, a tanulócsoport, az osztály teljesítményét viszonyítjuk a tanári követelményekhez. Tájékozódunk munkánk eredményességéről; tájékoztatjuk a tanulót, a szülőt a munka hatékonyságáról. A pedagógusok a tanulói teljesítmény értékelését elsősorban az alapján mérik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez.
Az értékelés hangneme, stílusa formálja a tanuló magatartását, önértékelését, tanulási szokásait, a tanuláshoz való viszonyát.
Elsősorban a személyiség fejlesztését, az önértékelés alakítását tartjuk fontosnak. Szeretnénk az önálló tanulásra való képességet és igényt gazdagítani.
A tanulói teljesítmények elemzéséből a magunk számára is következtetéseket kell levonni munkánk eredményességére vonatkozóan. Ezt az önvizsgálatot testületünk kiemelt feladatnak tekinti, mind iskolavezetési, mind munkaközösségi szinten.

3. Az értékelés formái, módszerei
A tanulók előmenetelének értékelését érdemjeggyel, illetve osztályzattal minősítjük. A számszerű értékelés hagyományos formáját alkalmazzuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Figyelnünk kell arra, hogy tudás helyett ne csak a jó osztályzat legyen a tanulók célja. Az értékelés több az osztályzásnál.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. számú törvényben leírtakon túl hangsúlyozni szeretnénk az alábbiakat:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. számú törvényben leírtakon túl hangsúlyozni szeretnénk az alábbiakat:
nem adunk tört jegyeket, illetve annak két érdemjegyként történő beírását sem alkalmazzuk
Figyelnünk kell arra, hogy tudás helyett ne csak a jó osztályzat legyen a tanulók célja. Az értékelés több az osztályzásnál.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. számú törvényben leírtakon túl hangsúlyozni szeretnénk az alábbiakat:
nem adunk tört jegyeket, illetve annak két érdemjegyként történő beírását sem alkalmazzuk
a tanulmányi előmenetel folyamatos értékelése érdekében a hetente legfeljebb kettő óraszám esetén a tanulónak félévente legalább három érdemjegye legyen, a többi tantárgyból pedig általános iskolában legalább havonta egy, gimnáziumban pedig heti óraszám plusz egy alkalommal a tanuló teljesítményét minősíteni kell.

a témazáró, ill. nagyobb lélegzetű dolgozat osztályzatait az értékelésnél kétszeres súllyal szerepeltetjük.
a félévi és év végi osztályzatok képzésénél figyelembe vesszük a fejlődési tendenciát, a részjegyek súlyát, de a törvény szellemében a tanuló hátrányára jelentősen nem térhetünk el az érdemjegyek átlagától,
Bármilyen formáját is választjuk az értékelésnek, mindig alkalmaznunk kell a szöveges értékelést is, minden tantárgynál. Ily módon több információt közölhetünk tanítványainkkal. Az írásbeli munkák javításánál – az aláhúzáson túl – jelezzük szöveggel is a jó megoldást, a tévedés okát.
Fontos, hogy a minősítés érthető, konkrét, egyénre szabott, fejlesztő legyen, bizonyítsa a pedagógus segítőkészségét. Emeljük ki a pozitívumokat, fogalmazzuk meg az előrelépés lehetőségeit, a hibák kiküszöbölésének módját.

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Beszámoltatás, számonkérés
Szóbeli feleltetés, beszámoló, gyűjtőmunka,
Írásbeli dolgozat.
Az egyes évfolyamokon a tanult tantárgyakból félévenként legalább egy témazáró dolgozatot kell íratni. 11-12 évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból az előzőek duplája ajánlatos.
A témazáró dolgozat idejét időben közölni kell a tanulókkal, a témazáró dolgozatot legalább két héttel korábban.
Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható, előzetes időpont egyeztetés alapján.
Témazáró dolgozatnak számít az egyes témakörök vagy leckék lezárását követő írásbeli dolgozat. Ez általában egy-egy nagyobb ismerethalmazra támaszkodó számonkérés, amit minden esetben összefoglalás illetve dolgozatot előkészítő óra előz meg. Nem számít ilyen dolgozatnak az előző órai, illetve 1-2 órányi tananyag, valamint az adott témakörön belüli egy tananyag számon kérése. Ez utóbbiak írásban és szóban is minden előzetes bejelentés nélkül számon kérhetők.

A 12. évfolyamos tanulók minden évben magyarból, matematikából, történelemből, angol és német nyelvből „próbaérettségi” vizsgán vesznek részt az érettségi vizsgához hasonló feltételek között. Az itt szerzett érdemjegy egy darab témazáró dolgozatjegynek számít.
Az előírt követelmények teljesítését a pedagógusok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél a tanulók többször felelhetnek szóban vagy írásban, illetve az egyes témakörök végén az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Nem feltétlenül fontos ennek az összegző jegynek írásbeli számonkérésnek lennie, hiszen törekedni kell minden tárgyból az önálló előadásmód fejlesztésére.
Alkalmat adhatunk az egyéni kutatásokra. Ez lehet írásbeli házi dolgozat, vagy l0-l5 perces előadás is. Biztosíthatjuk ily módon az alkotó, elemző témafeldolgozást; az egyéniség kibontakozását, a szakirodalomban való önálló tájékozódást; a könyvtárhasználati ismeretek elmélyítését; a kommunikációs készség megalapozását.
Az ének-zene, a vizuális kultúra, az informatika és a technika tantárgyakból lehetőség szerint valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva ellenőrizzük a teljesítményt.
A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

5. Feladatlapok, tesztek, dolgozatok pontozása
A részletes megoldáshoz előre elkészített pontozással az értékelés objektívebb mérését teszi lehetővé. Pedagógiai gyakorlatunkban ez az értékelési mód előzetes munkaközösségi tervezés alapján, jól bevált módszerrel történik. A pontozás módját részletesen ismertetjük a tanulókkal, a dolgozaton minden részpontot feltüntetünk, majd közöljük az osztályzatokra történő átváltás módját. Így azonos értékelési rend szerint minősíthetünk.
Biztosítjuk a szülők számára is a javított dolgozatok megtekintését.

6. Az általános iskolai értékelés specifikumai

Az alsó tagozaton 1-2. évfolyamon szöveges értékelést alkalmazunk az alábbiak szerint:

1. és 2. OSZTÁLY

MAGATARTÁS
Kiegyensúlyozott – szemlélődő – változó hangulatú – nyugtalan vagy az iskolában.
A felnőttekkel mindig illemtudóan – néha tiszteletlenül viselkedsz – gyakran kerülsz konfliktusba.
Társaidra kiemelkedően jól – megfelelően – még nem nagyon tudsz odafigyelni.
Szívesen segítesz nekik – kérésre segítesz – nehezen nyújtasz segítséget.
Másokat türelmesen meghallgatva, szívesen – gyakran közbevágva – alig-alig kapcsolódsz be beszélgetéseinkbe.
Konfliktusaidat (társaiddal való nézeteltéréseidet) kiemelkedően – jól – változó sikerrel – még nem megfelelő módon oldod meg.
A szabályokat mindig betartod, fegyelmezett vagy – általában betartod, de időnként zavarod a környezetedet – a szabályok betartása nehezen megy, fegyelmezetlen vagy.
Tevékenységeinkben kezdeményezően – együttműködve – többszöri kérésre – kérésre sem veszel részt.

SZORGALOM
Egyéni munka során önállóan dolgozol – kevés segítséggel, jól dolgozol – indokolatlanul is segítséget kérsz – probléma esetén sem kérsz segítséget – gyakran kérsz segítséget.
Egyéni munkádban kitartó vagy – többnyire kitartó vagy – figyelmed elkalandozik – könnyen, gyakran kilépsz a feladathelyzetből.
Csoportmunka során együttműködő – jó szervező – segítő – irányító – belátó, elfogadó – passzív – öntörvényű vagy. (Itt több tulajdonság is jellemző lehet egy gyerekre.)
Munkatempód lendületes – jó – kényelmes – lassú, nehézkes.
Házi feladataidat (szinte) mindig hiánytalanul – időnként nem – gyakran nem készíted el.
Felszereléseidet (szinte) mindig hiánytalanul – időnként nem – gyakran nem hozod el.

1. osztály félév

Magyar nyelv és irodalom
Tisztán, érthetően – többnyire tisztán, érthetően, kevés hibával – sok hibával, nehezen érthetően beszélsz.
Szókincsed gazdag, választékos – életkorodnak megfelelő, jó – fejlesztésre szorul.
A tanult betűket gyorsan, pontosan – többnyire jól – változó sikerrel – nehezen – néhány kivételtől eltekintve nem ismered fel.
Betűtévesztések
Szépen, folyékonyan – kevés hibával – gyakori hibákkal, akadozva – sok hibával olvasol. Még nem tudod összeolvasni a betűket.
Az elolvasott szavakat (mondatokat) tökéletesen megérted – néhány hibától eltekintve jól megérted – változóan érted meg – nehezen érted meg – nem érted meg.

Az írott betűket szépen, szabályosan – rendezetten, kevés hibával – gyakran még nem szabályosan, rendezetlenül – sok hibával alakítod és kapcsolod – a betűk írása még nem sikerül, de elemeit már írod.
Másolás során általában hibátlanul írod a szavakat – kevés hibát ejtesz – többször hibázol – sok hibát ejtesz.
Tollbamondás során általában hibátlanul írod a szavakat – kevés hibát ejtesz – többször hibázol – sok hibát ejtesz.

Matematika
10-es számkörben kiválóan – jól – megfelelően – még nem nagyon ismered a számok helyét, tulajdonságaikat.
Szépen és pontosan – kevés hibával – gyakran még pontatlanul írod le a számokat.
Pontosan, gyorsan – kevés hibával – gyakran pontatlanul – sok hibával adsz össze, vonsz ki.
A sorozatok szabályát kiválóan – jól – többnyire jól – gyakran hibásan állapítod meg, helyesen – legtöbbször helyesen – gyakran helytelenül folytatod őket.
A szabályjátékok szabályát kiválóan – jól – többnyire jól – gyakran hibásan állapítod meg, helyesen – legtöbbször helyesen – gyakran helytelenül folytatod őket.
A szöveges feladatokat kiemelkedően jól – kevés hibával – sok hibával – csak segítséggel tudod megoldani.

Környezetismeret
A tanultakról tudásod biztos – néhány részletében még bizonytalan – hiányos.
Tájékozottságod átlagon felüli – korodnak megfelelő – hiányos.
Nagyon lelkesen – gyakran – ritkán – nem végeztél gyűjtőmunkát ebben a félévben.

Technika
A megismert anyagokat és eszközöket kiemelkedően jól – jól – megfelelően – bátortalanul használod.
Elkészült munkáid pontosak, esztétikusak – pontatlanok – maszatosak – rendezetlenek.

Rajz
Munkáidon változatosan, esztétikusan – sajátos módon – visszafogottan használod a színeket.
A rajzfelületet maximálisan – bátortalanul – aránytalanul használod ki.
A rajzeszközöket kiemelkedően jól – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használod.

Ének-zene
A tanult dalokat önállóan – szívesen – segítséggel – csoportban énekled.
Énekhangod tiszta – még fejlődésben van.
A ritmusértékeket alkalmazod – megnevezed – nem ismered.
A tanult dalok dallamát, szövegét ismered – nem ismered.
Dalos játékokban szívesen – passzívan – rendbontóan veszel részt.

Testnevelés
A gyakorlatokat pontosan – figyelmesen, kevés hibával – pontatlanul hajtod végre.
A mozgásos játékokban szívesen, aktívan – változó kedvvel – nehezen veszel részt.
A szabályokat kiemelkedően – jól – megfelelően – még kevéssé ismered, alkalmazod.
A terhelést kiválóan – jól – megfelelően – alig bírod.

1. osztály év vége

Magyar nyelv és irodalom
Tisztán, érthetően – többnyire tisztán, érthetően, kevés hibával – sok hibával, nehezen érthetően beszélsz.
Szókincsed gazdag, választékos – életkorodnak megfelelő, jó – fejlesztésre szorul.
A tanult betűket gyorsan, pontosan – többnyire jól – változó sikerrel – nehezen – néhány kivételtől eltekintve nem ismered fel.
Betűtévesztések
Szépen, folyékonyan (hangsúlyozva)– kevés hibával – gyakori hibákkal, akadozva – sok hibával olvasol. Még nem tudod összeolvasni a betűket.
Az elolvasott rövid szövegeket tökéletesen megérted – néhány hibától eltekintve jól megérted – nehezen érted meg – csak segítséggel érted meg – nem érted meg.

Az írott betűket szépen, szabályosan – rendezetten, kevés hibával – gyakran még nem szabályosan, rendezetlenül – sok hibával alakítod és kapcsolod – a betűk írása még nem sikerül, de elemeit már írod.
Másolás során általában hibátlanul írod a szavakat – kevés hibát ejtesz – többször hibázol – sok hibát ejtesz.
Tollbamondás során általában hibátlanul írod a szavakat – kevés hibát ejtesz – többször hibázol – sok hibát ejtesz.
Matematika
20-as számkörben kiválóan – jól – megfelelően – még nem nagyon ismered a számok helyét, tulajdonságaikat.
Szépen és pontosan – kevés hibával – gyakran még pontatlanul írod le a számokat.
Pontosan (gyorsan) – kevés hibával – gyakran pontatlanul – sok hibával adsz össze, vonsz ki.
A sorozatok szabályát kiválóan – jól – többnyire jól – gyakran hibásan állapítod meg, helyesen – legtöbbször helyesen – gyakran helytelenül folytatod őket.
A szabályjátékok szabályát kiválóan – jól – többnyire jól – gyakran hibásan állapítod meg, helyesen – legtöbbször helyesen – gyakran helytelenül folytatod őket.
A szöveges feladatokat kiemelkedően jól – kevés hibával – sok hibával – csak segítséggel tudod megoldani.
A többi tantárgy értékelési szempontjai megegyeznek a félévivel.

2. osztály

Magyar nyelv és irodalom
Tisztán, érthetően – többnyire tisztán, érthetően, kevés hibával – sok hibával, nehezen érthetően beszélsz.
Szókincsed gazdag, választékos – életkorodnak megfelelő, jó – fejlesztésre szorul.
Szépen, folyékonyan (hangsúlyozva)– kevés hibával – gyakori hibákkal, akadozva – sok hibával olvasol.
Az elolvasott rövid szövegeket tökéletesen megérted – néhány hibától eltekintve jól megérted – nehezen érted meg – csak segítséggel érted meg – nem érted meg.
Írásmunkáid esztétikusak – rendezettek – rendezetlenek.
Írásod tempója lendületes – megfelelő – lassú.
Másolás során általában hibátlanul írod a szavakat, mondatokat – kevés hibát ejtesz – többször hibázol – sok hibát ejtesz.
Tollbamondás során általában hibátlanul írod a szavakat, mondatokat – kevés hibát ejtesz – többször hibázol – sok hibát ejtesz.
A félév során / második osztályban tanult nyelvtani ismereteid kiválóak – jók – megfelelőek – még bővítésre szorulnak.
A tanult helyesírási szabályokat biztosan felidézed és pontosan használod – biztosan felidézed, kevés hibával alkalmazod – nehezen idézed fel, és sok hibával alkalmazod.

Matematika
100-as számkörben kiválóan – jól – megfelelően – még nem nagyon ismered a számok helyét, tulajdonságaikat.
Szépen és pontosan – kevés hibával – gyakran még pontatlanul írod le a számokat.
Pontosan (gyorsan) – kevés hibával – gyakran pontatlanul – sok hibával adsz össze, vonsz ki.
Pontosan (gyorsan) – kevés hibával – gyakran pontatlanul – sok hibával szorzol és osztasz.
A sorozatok szabályát kiválóan – jól – többnyire jól – gyakran hibásan állapítod meg, helyesen – legtöbbször helyesen – gyakran helytelenül folytatod őket.
A szabályjátékok szabályát kiválóan – jól – többnyire jól – gyakran hibásan állapítod meg, helyesen – legtöbbször helyesen – gyakran helytelenül folytatod őket.
A szöveges feladatokat kiemelkedően jól – kevés hibával – sok hibával – csak segítséggel tudod megoldani.

A többi tantárgy értékelési szempontjai megegyeznek az 1. osztályossal.

Hittan – mondatbank 1-2. osztály

A tanult bibliai történeteket kiválóan ismered és megértetted a mondanivalójukat.
A tanult bibliai történeteket jól ismered, szívesen hallgatod azokat.
A tanult bibliai történeteket jól ismered.
A tanult bibliai történeteket érdeklődéssel fogadtad.
A tanult bibliai történetek nem keltették fel az érdeklődésedet.
A tanult bibliai történetek ritkán keltik fel az érdeklődésedet.

Szívesen énekled az egyházi énekeket.
Aktívan részt veszel az órákon.
Hangulatod erősen befolyásolja az órai aktivitásodat.
Értékes gondolataiddal gazdagítod a tanítási órát.

Képes vagy az elcsendesedésre.
Nem szívesen énekelsz, de fegyelmezetlenséggel nem zavarod az órát.
Gyakran előfordul, hogy fegyelmezetlenségeddel zavaros a közös munkát.
Nem szívesen énekelsz, de értékes gondolatokkal gazdagítod a tanítási órákat.
Mindent elkövetsz, hogy a középpontba kerülj.

Társaid felé nyitott szívvel fordulsz.
Őszintén meg tudsz bocsátani.
Próbálgatod a megbocsátást.
Társaid felett gyakran ítélkezel.

7. Érdemjegyek, osztályzatok megállapítása
A tanuló tanulmányi kötelezettségének az év végi osztályzat megszerzésével tesz eleget. A tanulók év végi osztályzatait a tantárgyat tanító szaktanárok az egész tanév során szerezett érdemjegyek, valamint az órai teljesítmény, házi és szorgalmi feladatok teljesítése és tanuló előmenetele alapján döntik el.
Az osztályzatok megállapítása a tárgyat tanító szaktanár feladata és felelőssége, melyek meghatározását a pedagógiai programban rögzítettek alapján végzi.
A nevelőtestület osztályban tanító tanárainak közössége félévkor és év végén osztályozó konferencia keretében dönt a tanuló magatartás és szorgalom minősítéséről.
A tantárgyi osztályzat megállapítása a szaktanár kompetenciája, melyet csak jogszabálysértés esetén bírálhat felül a nevelőtestület.
A félévi osztályzat tájékoztató jellegű, az év végi eredménybe nem számít bele. Év végén a teljes év érdemjegyeit veszi figyelembe a szaktanár az alábbiak szerint:
Az adott tanév összes érdemjegyét figyelembe véve a szaktanár átlagot számít az enapló segítségével:
minden szerzett jegyet összeadva, annak átlaga alapján vagy
súlyozott átlagot számít , úgy hogy a témazáró jegyeket kétszer számítja.
Az érdemjegyek súlyozásáról a szaktanár saját szakmai meggyőződése szerint dönthet, melyet a tanév elején előre ismertet diákjaival.
A tanuló órai munkáját, házi feladat megoldásait és szorgalmi feladatait az osztályzat megállapításakor a szaktanár figyelembe veszi.
A tanuló értékelésénél – a differenciálás módszerét alkalmazva – a tanuló saját képességeit, sajátos nevelési igényeit is figyelembe veszi.
A köznevelési törvény szerint, ha az átlagtól lényegesen eltér az osztályzat, akkor azt az osztályozó értekezleten meg kell vitatni. A szaktanár az osztályozó értekezleten jelezze az ilyen eltérést és azt indokolja meg. Az osztályozó értekezletekről jegyzőkönyv készül, mely az ott hozott határozatokat tartalmazza.
Az érdemjegyek megállapítása a teljesítmény százalékos értéke alapján történik az alábbiak szerint:

az általános iskolában:
0 – 34 %
elégtelen
35 – 50 %
elégséges
51 – 74 %
közepes
75 – 89 %

90 – 100 %
jeles

a gimnáziumban:
0 – 33 %
elégtelen
34 – 50 %
elégséges
51 – 70 %
közepes
71 – 85 %

86 – 100 %
jeles

Az osztályzatok megállapítása az átlagok alapján így történik:

elégtelen 0-1,7 tizedes átlagig
elégséges 1,71 – 2,5tizedes átlagig
közepes 2,51 – 3, 5 tizedes átlagig
jó 3,51 – 4,5 tizedes átlagig
jeles 4,51 – 5,0 átlagig

A szaktanár öt egészes átlag esetén dicséretet adhat, illetve olyan jeles eredmény esetén, mely mellett kiemelkedő versenyeredményt nyújtott a tanuló.
Az osztályozhatóság feltételeit a hatályos jogszabályok és az intézmény jelen szabályzata rendezi.
Intézményi szabályozásunk szerint a tanuló akkor osztályozható, ha elegendő számú érdemjegyet szerzett félévenként.
A témazáró dolgozatok megírása nélkül a tanuló nem osztályozható. A témazáró dolgozatok számának meghatározása félévenként a szaktanár kompetenciájába tartozik, de félévenként legalább egy témazáró megléte szükséges.
Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik dolgozat megírásáról, akkor első alkalommal szaktanári figyelmeztetésbe részesül. Ismételt igazolatlan hiányzásnál a tanuló nem osztályozható és tanulmányi továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt.

Az intézmény nevelőtestülete

Budapest, 2018. május 10.